Takáts Márton

Szabadúszó festő és grafikusművész

Üdvözlet a látogatónak!

Ön egy művészeti honlapon jár, ahol – évről-évre bővülve – grafikáimat, rajzaimat szeretném bemutatni.
Az oldalt egyfajta palackpostának szánom mindazok felé, akik a képzőművészet és a társadalom között visszafordíthatatlanul kialakult szakadék ellenére sem vesztették el reményüket azon kortárs ábrázoló-művészet létezésében, amely ellentmondva az aktuális trendeknek, kapcsolódva az európai képzőművészet hagyományaihoz, képes megszólítani a ma emberét.
Beuys úgy vélte: Duchamp ready-made-jeivel, a művészet céljára és mibenlétére való rákérdezésével kitágította annak határait. Én evvel szemben úgy látom, az elmúlt kb. 60 év európai művészetének részleges mélyrepülését, épp a duchamp-i gesztus akademizálódásának köszönhetjük.
Az alkotó és a befogadó közötti szakadék kialakulásában és abban, hogy az európai társadalom teljesen közömbös saját kortárs művészete iránt, óriási felelősség terheli azokat a kizárólagosságra törekvő aktuális művészeti irányzatokat, melyek a duchamp-i alapvetés szellemében, tagadva a hagyományos képzőművészeti formanyelvet, a néző számára értelmezhetetlenné tették a művészeti szcénában zajló eseményeket.
Úgy látom, hogy a művészettörténetben zajló permanens szemléletváltozás következtében ma épp a korábban kárhoztatott figuratívitásban rejlik az a progresszív erő, mely mindig egy adott korszak avantgarde-jait jellemzi, és amely képes áthidalni az említett kommunikációs szakadékot.
Remélve, hogy az alábbi grafikák hozzájárulnak egy új művészet-értelmezés kialakulásához, ajánlom figyelmükbe a továbbiakat…

A vagabund-festők dédunokája. Villon nadrágjának, Thyll Ulenspiegel bocskorának, Apollinaire receptjeinek, Dürer melankóliájának, II. Henrik braguett-jének, és Ady holdfényes, nagy éjjelének örököse.

Orosz István – 2001